HETVENÖT ÉV TÖRTÉNETE;

 

MOST IRÓDIK...!!!

 A  KÖNYV;  CIME…??? MILEGYEN ?--Talán ez;?

 -- A MÚLTUNK TITKAI,JELENÜNK ÉS JÖVŐNK ALAKULÁSAI;

 

Amit :”NEM MONDHATOK EL SENKINEK,

 ELMONDOM HÁT MINDENKINEK’’

 ---Karinthy Frigyes---  verse

 --Vagy;A MÚLTUNK TITKAI,JELENÜNK ÉS JÖVŐNK ALAKULÁSAI;

 --75 ÉV:MELYET MOST MEGOSZTOK A VILÁGGAL! ERIKA TÖRTÉNETE,

 

--HÁROM ;-NEMZET-NYELV-KOROSZTÁLY

 75 ÉV MÚLT TITKAIVAL,A SZÉTSZÓRT CSALÁD TÖRTÉNETE.

 --EGY SZÉTSZÓRATATOTT CSALÁD A NAGYVILÁGBA:

 --Vagy;AZ ÉLET TITKAI…VALÓS TÖRTÉNET HÁROM GENERÁCIÓVAL;

 Irást kezdem Sasvári Istvánné Barath.Erika  

 

TARTALOM:

 Bevezető;

I.FEJEZET:  Tudnivalók:-1.házasságról

 2.kapcsolatról

 II.FEJEZET:  Szoros családtagokról röviden.

 1,Az Apa

 2,Az Anya3,Gyermekeim;1. Róbert-2.Tamás-3.Krisztián-

 III.FEJEZET:Unokák;1.Christian-2.Dávid-3.Sophia   

 IV.FEJEZET:Házasság 

 V. FEJEZET : Testvérek

 VI………………..

 VII. FEJEZET:Befejezés;

 65-év tanulsága-összefoglaló

 Az élet titkai...

 Valós történet,

 Három generációval !

 

 

 

               BEVEZETŐ  +  ÚJ BEIKTATÁS.

-Baráth György  és  Baráth Erika-- 2018.09.30.--

Miként vélekedjünk az életről : HÁZASSÁG-KAPCSOLAT

Mert szeretnék a jelenben maradni,es semmit sem tehetek,hogy megváltoztassam a múltat.A jövő pedig sosem lessz teljesen olyan,amilyennek terveztem vagy reméltem.Mert nemszámit honnan indulsz,hanem az,hogy milyen döntéseket hozol arról,hogy hova akarsz végül eljutni.!Ezért én,”Azt teszem,amibe hiszek,és hiszek abba amit teszek”!Mert nem csak nehéz megismerni önmagunkat,de esetenként kifejezetten kényelmetlen,tudomásul venni az eredményt..Mert ma a legjobb üzlet az volna,ha megvenném az embereket anyiért amenyit érnek,és eladnám öket,amennyire tartják magukat.De abból is elegem kezd lenni,hogy mindig másmondja meg,mit tehetek és mit nem,-illik nem illik, ózsdi maradi, stb.Mert nagy ésszel is lehet nagyot tévedni! Sorsunk ugyanis  nincs örökre hozzá láncolva azokhoz akik elhagytak bennünket.Aki nehéz helyzetben mégis elhagy azt hagyni kell had mennyen!Számomra már-a tegnap történelem,-a holnap rejtelem,-a ma ajandék! Igazából az számit mi vagy,és nem az amit mondanak rólad.Ugyanis nem csak a hires emberek,hanem mi sem tudhatjuk,hogy szakmánkra vagy teteinkre fognak többen emlékezni.Az élet túlságosan rövid ahoz,hogy huzamosabb idön át haragudjunk emberekre,és mindent elraktározzunk ami fáj..És a legnagyobb hibák egyike az életben amit elkövethetsz az a folyamatos rettegés attól,hogy hibázni fogsz.Sokan azt gondolják hogy mindent szabad az embernek,de jó ha azt is tudják,nem minden használ.Annak elenére,hogy az élet drága,még mindig “népszerű” Mert semi baj abban,ha átutazzuk a félvilágot,csak ami fontos,hogy elképzelésünkel célba is érjünk.Mert néha el kell vesziteni életünket,hogy ujra metaláljuk,és megtudjuk,hol a helyünk.Az ember sok mindent nem mond ki,de átut a viselkedésén.Én sem látom a jövőt ,és nem irom át a múltat.De leszeretném irni egy család történetét,hogy hogy is éltek,és élnek más formába ma,akik “szétszorattak” a világ külömböző helyeire A történet más-más fejezetekből fog állni,és a kor ahonét indul 1966.08.27.-esküvőm-.mert a nő egy domináns egy családba,és a nő a családi fészek őre! Bár én nem tudtam összefogni  a családot és fentartani a házasságot ami “Szen-tszövetség” Sok –sok hibát követtem el,de még mindig keresem magam a világba.A szereplők mindegyikéről személyi jellemzést irok , ahogy  én látom a dolgokat,64-évesen.Szereplők:közeli rokonság, a szülők,gyerekek és unokák.Mert az én házasságom ,nem házasság volt,hanem csak egy család,akik egy különleges,és nehezségekkel szembenéző még most is.Ennyit a bevezetésről.

 

 

 

                                       I.FEJEZET.

 TUDNIVALÓK;

1.A HÁZASSÁG fogalmáról.

A házasság Isten törvényén alapszik,-melyek az örökké valóságig érvényesek,nem vesztik hatályukat-Isten az embert férfivá,és nővé teremtette.-A házassági szerződés külömböző nemüek között köttendők !!! Ez az elfogadott alap.! Vagyis az egyedüliség,nem áldás.nem jó.!

 Vajon van-e titka a sikeres házasságnak?Miért van az ,hogy egyes párok sikeresek ,mások pedig kudarcot vallanak? Vajon mindez csak szerencse dolga?Egy biztos ha létezik olyasmi,hogy a sikeres házasság titka,akkor a modern világunkban házaspárok millióinak nem sikerültt rábukkanniuk,házassaágkötések számához képest.Az Egyesültt Államokban eljutottak oda,hogy körülbelül egy válás jut két házasságra..Bizonyos,hogy miszerint a házasság napjainkba már nem fontos divatja múltt intézmény.De egy házasság nem attól sikeres,hogy nincsenek problémák,feszültségek,hanem attól milyen a férj és feleség között kifejlödő kapcsolat minősége.De mivel a kivétel erősiti a szabályt,ezért nem mondhatom,hogy nem léteznek együtélésből jól müködő családok.De ennek esetleges hátrányait gyermekeink -nél csapódhat le.-második-harmadik generációnál.A gyökerek vezető neveinek,abbamaradása stb.Bár a család házasságra épűl,ezt sokan már nem is tudják.Nem az számit,hogy hol élünk és mi a nevünk,nahem az,hogy minden körülmények között együtt maradjon a család.Még a távolság sem lehet akadály,főleg a mai virtuális világba különböző lehetőségek közül választhatunk a kapcsolattartásra.

 KAPCSOLAT;

 Röviden a kapcsolatról,amibe mindenki beletartozik,valamilyen formába!“Az ember oszthatatlan teljesség,csak az egész embert lehet elfogadni vagy elutasitani.”Az emberi kapcsolatok mindig egész emberről szólnak.Egy embert szeretünk vagy utálunk a maga teljességében.Nem bonthatjuk fel tulajdonságokra.Nem mondhatjuk,hogy vállaljuk belöle,azt ami kellemes számunkra,és elutasitjuk azt ami zavaró,vagy sértő számunkra.Nem trancsirozhatunk szét egy embert különböző sajátoságai szerint.Egyetlen kérdés létezhet csak: úgy, ahogy van,és ha ilyen marad,kell-e nekem?“Egy emberért mindent vállalni kell.Egy helyzetért nem.”Amig számunkra egy ember fontos-addig mindent vállalnunk kell érte,és megéri.Ez igazi vállalás!Amikor már nem az ember fontos,- hanem a helyzet megtartása;-a lakás,-a szociális, és anyagi biztonság,- a látszat,- a környezet véleménye,-akkor már megalkuvásról van szó.Ez is beválalható,de csak őszintén,legalább önmagunk elött.Ne csapjuk be magunkat,- ürügyekkel,-gyerekek érdekével,-erkölcsi aggályokkal,-és a kimélettel.Gyávaságunk az ujra- Kezdésre lehet; a félelmünk a változásoktól,és az egyedülmaradástól.Nehézzé teheti az együtélést,de fenntarthatja.Azonban hazugságra nem lehet alapozni,tisztességes kapcsolatot mert biztosan összeomlik.

És köszönöm a gyerekeimnek,hogy hozzá járultak avval,hogy az egyforma 20 kérdésemre őszintén válaszoltak,hogy jobban megérthessem mit gondoltak és mit gondolnak most.Vajon miből eredhettek ezek a nagy változások az ő életükben is.Mert-e könyv ''NEM MESEKÖNYV''-nek készül és biztos,hogy egyes részeknél az igazság felszinre hozása okozhat,szomorúságot,vagy nemtetszést bárki részéről akit érint.Én senkit megsérteni nem akarok,de a ''titkok''tovább adása,hajlandóságot nyújt az egymás iránti megbocsájtás fontosságának!Mert hazugságban élni,és áltatni magunkat sokkal rosszabb, mint ''Egyszer'' szembesülni az igazsággal,mégha az fáj is,sőt bizonyos helyzetekben kimondottan kellemetlen is lehet !!!

 

                                 II.FEJEZET.

 

 A “SZOROS CSALÁD” TAGJAIRÓL RÖVIDEN;

 

  1,FÉRJEM;  a családból ,vidéki fiu volt.Konkrétan  a kukorica földön született meg Nag ydobszán -1943-Kerekes József- Kimondottan jóképű minig csinos pedáns szőke olyan női bálvány tipus.Szerette ha sok haver veszi körül,nem az a”családcentrikus”,nem gyerekeiért rajongó fajta volt.Alapjába véve vidám humoros,társasági ember volt.Ám nagyon tudott trágár szavakat használni a családba is “a ba.d meg”már-már kötöszó voltt,és ital hatására agrassziv is tudott lenni,bár agresszivitása nem aktiv jellemvonás volt.Egyik emlékem ;Valamiért beidegesedett,és egyik gyereket elkapta és a pólójánál fogva megrángatta úgy,hogy a nyakánál megtekeredett,és be vörösödött a nyaka.Másnap az ovónéni megkérdezte mi lett a gyerekkeI,amit elég ciki volt kimagyarázni.Másik amire vissza emlékszem mikor első gyermekemmel a korházból haza engedtek.Én hivtam férjemet Jocot,hogy jöjjön értünk,mire a számomra fura válaszat adta;-Majd apám eljön értetek- Itt hol lehetet az apai öröm egy jövendő bébiért- “Igyekezett szülöhelyétől fiatalon elköltözni,mert vonzotta a városi élet és a nyiló lehetőség a gyorsabb pénzszerzésre.Ezen időben nagy hirértékkel biró “bányászat”mutatkozot úgymond “szuper” állásnak .Elöször a szén majd uránércbánya.Ebbe a sorrenben Komló –szén-, majd Pécs-urán-,elsodorta az igyekvő fiatal embert a számára nem tetsző vidéki élettől.Nagy reményt fűzve a “városi”életbe,ahol adott lessz munka,pénz,lányok,szórakozás stb.Pécsen be is költözött egy olyan helyre, amit a más helyekről ide költözöknek biztositott a bánya,ahol többen laktak egy szobában,ezt akkoriban ugy hivták –uránszálló-.Bele is folyt az új életformájába.Ami annak ellenére,hogy”divatos”munka ,nagy erőt nehéz fizikai munkát kivánt három müszakban.És tudni kell ,hogy általános volt a bányászoknál,aki már hosszabb időt töltött a földalati munkával,sehova máshova nem akartak elmenni dolgozni.nem lehetett őket a bányából kihozni.Indokuk javarészt egyforma;máshoz nemértek,és máshol nincs ilyen fizetés.Nem figyelembe véve,hogy az élet legfotosabja mehet rá az egézség! Itt már a szállóról való elköltözést tűzte ki magának,ami házasság kötésével sikerültt is,-1966-Évek során rájött,hogy egézsége rohamosan romlott.Ennek következtében rokkatságira helyezték.Ez szélsebessen felgyorsitotta haladását,hogy a túlzottan megnőt szabadidejének eltöltésére rossz irányt vett.-haverok,buli,kocsma,vagyis egész napjait részben máshol töltötte családjától.A válasza sokszor volt,”megtehetem”a postás igy is hozza havonta a fizetést,még dolgozni sem kell érte.Ebbe a külön másvilágba, érezte csak egyre jobban magát.Igazából egy gyereket sem akart,igy a két gyerek között -Róbert és Tamás-.   Volt mégegy terhességem,de megfenyegetett,ha megszülöm elválik.Mivel én nagyon szerettem elvetettem.De annak tudatába,mert én is önfejü voltam igyekeztem a védekező gyógyszert elfelejteni beszedni,és nem akkor hanem félévmulva megfogant a második gyerek Tamás.Sőt 1978-ba született mégegy fiunk Krisztián akit Isten magához is vette három napi élete után,ami minjáunkat nagyon meg viselt.A túl sok szabadije végett Joco gyerekeivel sem foglalkozott igazán,bár mindent megadott nekik ,csak az apai törödés hiányzott.Mint pld apa fia kikapcsolódás; együtt egy meccs ,egy nagy séta ,nagy beszélgetések elmaradtak.Sőt az eldurvultt házassági kapcsolatunkról is igen csak volt a gyerekeknek véleményük, mégha nem is mondták.Róbert egyszer kisérelte meg mielött elment a családból-Muter miért nem váltok el inkább-,ez sokszor eszembe jutott.Teljesen megdöbbentette apját Róbert fiunk,aki teljesen váratlanul semi levelet hagyva kilépett a családból,külföldre távozott.-1987-   Végül is válásunk akkor ért végett hivatalosan mikor már mással éltünk együtt és esküvőt terveztek-1994- Majd az új családjába már komolyabban elhatalmasodott betegsége.Megtámadta lábát,mely teljesen kiszolgáltatottá tette. Joco és Margó vissza költöztek Nagydobszára.Sajnos Margót ott nem szivesen fogadták a rokonok.Majd titokba meg is léptek úgy ,hogy senki nem tudta,hogy mikor és hova költöztek.-Vissza Pécsre-.De nem csak Joco volt súlyos beteg,hamem “különös módon “ édesannya is, volt anyósom egyre rosszabbul viselte a helyzetét,körülményét fia betegségét volt apósom halála óta.Margó közelse volt megértő anyósommal,aki elég hamar távozott tőlük.Sokak szerint és szerintem is rossz bánásmód és a hatalmas lelkifájdalom legyőzte.-Én a” Kati mamát nagyon-nagyon szerettem és sok-sok mindenre megtanitot,csak hálás lehettem neki.Sajnos a körülményeiről már késő szereztem tudomást.Ha tudtam volna magamhoz vettem volna és szerintem bele is egyezett volna.Ha valaki a családból elismerést érdemelt az ő volt!!!-Isten bánjon vele jól.És ami a legszomorúbb és szégyenletes a fiát senki nem vitte el az édesannyja temetésére.-otthon volt.-Pedig Katimama kedvenc fia Joco volt, ezt mindenki tudta ,még a bátya Jani is.Jocot háromszor műtötték lábával-érszükület-.Kétszer vágták egyik lábát különböző helyeken,de a harmadik csonkitás műtétje alatt felmondta a szive a szollgálatot.-2001-. Ketönkről majd a házassági fejezetben.Egyszer jött utánam békülés révén,vissza hivott,de én nemet mondtam,-mert már mással éltünk-.Ez a döntésem volt egyik legroszabb ,amit sokáig sajnáltam is,de talán annak is igy kellett történni Őt sosem érintette meg a Teremtőnk kiléte és jelentősége.Talán lelkében belüről a betegsége által elgondolkodhatott  Isten létezéséről.Bizom benne,hogy ''Lelke''megnyugvásra leltt.

 

 2,ÉN BARÁTH ERIKA;  -Pécs 1947-  Kerekes Józsefné-1966-tól-1994.-ig

A családba mint :-feleség-anya-menny,és szüleimnek gyermek-majd nagymama –anyós .Ez mind egy személyben bennem egyesültt,”vagy nem”.Mert egyedül is lehet teljes életet élni,én ebben hiszek,de nagyon nehéz !Az embernek saját magáról irni nem egyszerü,magunkat vissza nézni kritizálni a hibáinkat megtalálni,és belátni.Elgondolkodni azon hogy születésemtől mivé nőtem fel mert ez számit.Ma már teljesen más felfogással értelmezem a múltamat,jelenemet,de a nemes célt amit evvel az irásommal a családomból utánam következő generációknak mondanivalóként szánok ,mertha csak egy vagy két embernek tudok megszivlelendő tanácsot adni akkor már megérte.Mi emberek kutatunk külömböző dolgokat,a világot,a tengert,a bólygót,az embereket,szerelmet,kapcsolatokat,de jó lenne ha magunkat kutatnánk és “hinnénk magunkban”.Bár figyelj arra kinek hiszel és kinek nem!Engem igazából nem érdekel a világ véleménye,csak az,hogy a családom megbecsüljön,mert már gyülöltem magamat a felhalmozott rossz döntéseim következményeitől ! Szóval ennek a kutatásnak teszem most ki magamat nektek akik elolvassátok.Mert a jó és rossz dolgok,együtt határozzák meg “kilétünket”!!! Ugyanis az igazság az ,hogy mondani valóm,kérdések azok vannak,de aki meghallgassa vagy válaszoljon az nincs.ezért amit mondani szeretnék papira vetem,ki irom magamból ami  ki-kivánkozik.Megszületésemet előre  megtervezték,mer apukám édesannya nem akarta hogy fia anyámat elvegye feleségül-akkor 14 éves múltt- Tehát  bebizonyitották,hogy nekik lett igazuk.Igy  lettem előre gyártott “panel kislány”-1947- Ez sajnos nálam már korán kiskoromba lecsapodott.Egyik szülötől a másik szülöhöz,majd  a mamánál helyeztek el.Aki végül is szeretett a maga módján,de a pénzt is, mert csak azért vigyázott rám.Ha anyám véletlenül nem tudott egyszer fizetni  oda ültetett a kapuhoz.Nekem azt mondta most megijesztjük anyukát és kapunk pénzt.Nahát erről a mostani meglátásom;milyen szeretet lehet az ilyen szeretet egy mamától?Ha feltételhez kötjük szeretetünket.Csak akkor szeretlek ha..,nem szeretlek mert…, és még sorolhatnám.Ez a fajta szeretet nálam szóba sem jöhet,mertha bármelyik gyerekem pupos,béna vagy rossz lenne, akkor is az én gyerekem,legfeljebb máskép bánnák velük. - Ezért tanulj meg szeretni,és szerethető lenni,minden feltétel nélkül...!!! -  Nagyon rosszúl kezdett mondat  -szeretlek ha -  Ezt ne tedd. A nagy ájlávjú nem tartott sokáig-1953-ba már el is váltak.1955.-be már létre jött a második házasság,Ahol nevelő apám egyidös volt anyámmal-1931-,igy én és mindketöjük között 15 és fél év volt.Született két féltestvérem igy a szélsőséges évszámok csak nőtek.Én és öcsém 10 év;hugom és én17 év.külömbséggel voltunk testvérek.Édesapámnál-1925- úgyszint új házásságba a felesége tőlem 10 évvel volt idösebb,őt  iskolából vették ki,hogy férhez mehessen.Onnét is két fiú feltestvérem született.Ennyit a tény számokról.Tehát ott álltam elváltt szülökkel,négy féltestvérrel mint közös elsőszülött gyerek.Hamar befészkelte magát az ellenségeskedés,irigykedés ,gyerekek közti külömbség tétel.Ezért én úgy érzem,hogy személyem mindig hátérbe szorultt.Úgyanugy mint szülő-gyermek,vagy testvér-testvér közt.Szeretetbe és elfogadotságban is,igy rám jutott a családba az a jelző –Én voltam a ‘’fekete bárány’’ Anyukám saját maga is még fiatal volt,hogy hármunkkal megbirkózzon.Én mint legidösebb közel tiz éven át hol az egyikre hol a másikra,vigyáztam,cipeltem ovi vagy bölcsibe.Talán ezért is volt,hogy rám nem igazán testvérként tekintettek.A hugomról mikor mentem érte a bölcsibe sokan azt feltételezték,hogy a saját gyermekem, de édesanyámról pedig azt mondták mintha a nővérem lenne.Az ilyen fajta megjegyzések hol jó, hol negativ érzéseket hoztak elő.Én nagyon szerettem és szeretem most is a gyerekeket,de a saját gyerekkorom kimaradt.A szeretet nálam valahogy mindig és mindenfelöl hiányzott,talán ezért mondják ma is rólam,hogy túl anyáskodó,gondoskodó,túl aggodó,már-már terhes ez a viselkedés a gyerekeim szemével.Édesapám “Baráth György”Egy nagyon jóképű férfi volt.Szakmáját tekintve buszsoför.Még emlékszem annak idején a Kosuth-térről indultak és úgy hivták “nájlon buszok”.Sok dolga volt külömböző hölgyekkel,tipikus nőcsábász hirében is állt,volt is elég galibája ebből.Ilonka néni a felesége nem egyszer rendezett a csajokkal utcai balhékat.Egyszer egyiket esernyőjével verte és kergette az utcán.Édesapámat is nagyon szerettem,de vele is történt ugymond nem normális helyzet,pedig már igencsak férjnél voltam.Nagydeindolból a Kállai-térre költöztünk,de a szőllőnk még megmaradt.Egy nap be állitott apám, egy nálamnál is fiatalabb hölgyel és kérte,hogy adjam neki a Deindoli kulcsot pár órára.Egyszerüen nem is tudtam mit kellene ilyenkor mondanom.Végül is neki adtam,Mikor vissza jöttek ,apám elment valamiért a boltba ,és én megkérdeztem a lányt,mit akar apámtól?Válasza;semmit,de nagyon szeretni való az apukád.Többet hozzám szerencsére nem is jött apám ilyen kéréssel.Majd 1995-ben a Komlói kórházba öngyilkos lett,felakasztotta magát a VC-be.Megtudta,hogy gyomor és bél rákja volt,és ezt ő nem tudta feldolgozni, ahoz ő túl hiú volt.Nevelő apámról az első ami eszembe jutott az az hogy;bár szeretett,tőle azért rossz emlékeim is vannak annak ellenére,hogy semi durva dolog szerencsére nem történt.Én a korosztályomhoz képest erős fejlett lány voltam.Voltt egy ideig nála mikor  én kb;13-14-éves lehettem,nem tudott úgy elmenni mellettem,hogy megne simogatott volna,vagy belém ne csipettvolna,megfogdosott,ezért ha tudtam kerültem a vele való talákozást,de egyszer anyám is otthon volt és észre vette.Majd elég nagy viszhangot adtak egymásfelé,majd egy idő után abba maradt belátta,hogy ez nem jó út és nem is vezethet sehova.Nálam elég sokáig tartott mire vissza nyerte bizalmamat és nem kellett tőle félnem.Ezért is gondoltam a mielöbbi férhezmenésre,hogy elkerüljek abból a” csaladból” ahol nem mint gyereknek éreztem magam, inkább bébiszitternek,és mégcsak szeretet sem jött még anyámtól sem.Nem véletlen keresem még mai napig a helyem ahol talán még szereni is tudnának.Két házasságom sem hozta el nekem az igazi megnyugvást,hiába mondom magam családcentrikusnak,ha aki felé irányitom nem ugy fogadja.Igy a “kivetettség”,hatalma alá vett nagyon hamar.Én már megkérdeztem magamtól;-Vissza tudok-e emlékézni,mikor volt könnyű az élet???És rájöttem nemigazán tudtam ilyen idöszakot elövenni.Mert van olyan amit mi teremtünk magunknak és van amit kapunk. Ilyen például a “család”De sokan nem veszik figyelembe,hogy a család,a rokonság nem választás kérdése!Amit választhat bárki az az esküvő előtti férj vagy feleség,csak egy jó döntést igényel.Az idő =keret. Keretbe lehet tenni;gyerekkort,iskolás,tinedzser,kort,stb.Igy én is ugy látom fiaimat,megszültem,kicsit neveltem kisebb nagyobb sikerrel.Adtam  a tanároknak,katonaságnak,nőknek egy embert,majd maguktól távoztak a saját életük épitéséhez.Hogy ezután mennyire fontos nekik az a család ahova születtek személyenként változó.mert sosem szabad elfelejteni,hogy hova születtél,honnét indultál,még akkor is ha az ember” job élet” után futkos mert nem tudhatod mire fognak jobban emlékezni,munkádra vagy a teteidreMert igy áll össze a “mivé nőtem fel”.De a mostani értékrendem szerint első helyen a teteid állnak.Gondold végig,-a mostani barátod pld; azért barátod,hogy hánny iskolát végeztél?: vagy tanár,vagy utcaseprő vagy?Ha igen, az nem barátság!Szüleim sokszor mentek szórakozni általában hétvégén,ilyenkor  én vigyáztam a testvéreimre.Mikor elaludtak én sokáig fent voltam ,rajzoltam irogattam,de mindig egyedül voltam igazából,úgy mint most is.Nem voltam egy eminens tanuló tartottam azt a jó közepes szintet.Igazán a gyakorlatias tantárgyak,amihez sokszor elég volt ha figyeltem és megértettem,ezekkel jóba voltam,ellemben amihez lekelett ülni olvasni és megtanulni az már kevésbé érdekeltt –magyar-történelem stb.-.Majd 1963,ipari suliba mentem,kereskedelem; azon belül ruházati szakra jelentkeztem.-1966 –ban végeztem.További iskoláim;Boltvezetői tanfolyam Kereskedelmi és Vendéglátói Szakközép;plussz Vendélátó Kieg.Éretségi Számitástecnikai alap és közép fok,operátori képesités –tejüzemnél kellett-a régi VT20-as szallagos géphez.A Széchenyi-téri “Pécsi Állami Áruhazba”dolgoztam,ez volt első munkahelyem.Nevelő apám uránbányász volt,ő mutatta be nekem Jocot aki a bányába munkatársa volt.töbször eljött a lakásunkra és igy jöttünk össze.A munkahelyem nagyon jó volt,a gyakorlatommal meg voltak elégedve,néha a suliból beütemeztünk egy kis “lógást”,de ez szerencsére komolyabb benyomást nem tett a sulira.Az ipari suli hozott némi kikapcsolódást,de nem tartott sokáig Mert  mikor utolsó évet kezdtem nevelő apám akkor mutatta be Jocot,Ahogy elvégeztem az iskolát még az évbemegvoltt az esküvönk-1966.08.27.-előzetesen csak annyit, mint városiak –szüleim-nem gondolkodtak nagy esküvőbe-de Jócó szülei igen csak megakarták adni fiuknak a nagy esküvő örömeit,ugymond módját.Végül is az esküvőnket kilencven százalékba  anyósomék állták.Voltt három szülésem ,ebből egy meghaltt,-aki hat hónapra mint koraszülött lett meg, kis súllyal,fél tüdővel, akinek az élete 3napig tartot. És közel ugyanennyi abortuszom is,is volt.Az esküvönkről és a bonyolult házasságomról egy külön fejezetben részletessen.Majd lett még egy házasságom,mely nagyon rövid ideig tartott.És jött életemből az a 14 év ami sorozatos rossz döntéseim és ebből fakadóan életem leg sötétebb szakasza következet,mindent elrontottam magam körül,és igy ki is csúszott a kezeim közül;cselekedeteim,tetteim,családom,gyerekeim,röviden minden rosszat megtettem  amit csak lehetet.Ahoz ,hogy idáig elértem egy-két dolog hozzá segitett.Romlott házasságom gyerekeim  eltávolodásuk,anyámmal való viszonyom,sőt gyermekeim viszonya a mamájukkal,külön költözésem,az “alvilágból” összeszedett ismeretségeim ,édesapám halála.Mindezek simán egyre mélyebbre vittek.Amihez párosultt az ital,agreszivitás, és a –‘’MINDEN MINDEGY’’- stilus.Lakásom felgyújtása volt a hab a tortán.Bünteőper itélet.Majd eljött a kis fény az életembe-2003-ban 180 fokos fordulatott vett életem.De még a mai napig sem hiszik el,hogy ez nálam végleges.Más az értékrendem,teljesen máskép reagálok dolgokra.És ez az a társ aki a Teremtőm és mindenből megmutatta,hogy van kiút.Vagyis a rosszat csak jóval lehet legyőzni !És ami a legfontosabb,hogy azóta sosem vagyok egyedül.!Majd 2003-tól, botladozva,többé-kevésbé,megindultt életemben a helyre állitási szakasza.

 

                        BIZONYSÁG_TÉTELEM !

MEGTÉRÉSEM:2003.07.19.PÉCS  HIT-GYÜLEKEZET

VIZKERESZTSÉGEM:2004.01.22.      ----II----

 

Melyik az az út amelyet vállasztottam magamnak?-kérdezték többen-Én márcsak arra mondom ,hogy "igaz"amit Isten is "igaznak " tart.Aki szivében hisz nem maradhat meg régi életében ,mert részemre is hit az élet.A hit ismereten alapul sokan bizonyságot tudnak tenni,arról a napról óráról mikor egy "természet fölötti"-erő megszabaditotta betegségből,egyébb szenvedélyektől,démonoktól stb.Több allkalommal kisérelte meg egy szomszédom,aki hasonló súlyos gondokkal küzdött,csak neki elöbb fiatalon történt a megtérés.Kisérlete hogy jó útra téritsen és elvigyen a gyülekezetbe.Hosszú unszolásra igent montam--de belül csak azért tettem hogy végre békén fog hagyni--Igy egy-két felessel,közel 56-évesen elmentem a Pécsi Hit Gyülekezetébe.Beérve az ott lévő mosolygós vidám,nyugott jól szituáltt emberek közé:minden fajta érzés környékezett meg,Pld:ki-be futkostam  levegő hiány,vc, cigi,szojuság melegség stb járt át. Bajom egyik fő okozója meghalt(élettárs)és kb 10-12-év alatt kökemény viselkedési formát vettem fel:Erőszakos ivás ,túlzott dohányzás,okult tudomány,agresszió verekedés megcsalás,vagyis az önpusztitó életért minden rosszat elkövettem,sőt garázdaság rendőrség(a sztori sok)stb.majd kerestem a szeretetet ami életem során kimaradt.Édesanyám 15-és félévesen szültt  nagymama neveltt,korai válásuk ,elvetetség ,és sok minden más ami történt.De ezek egy csapásra más fényből kaptak megvilágositást .vagyis 2003.07.19.-én az Istentiszteleten rögtön megtértem,és haza érve az a hatalmas nyugalommal a szivembe,minden szeszt ami voltt kiöntöttem ,kátya vetést végleges multá tetem ,összetéptem kidobtam stb:igy megtörtént az első csoda MEG SZABADULTAM AZ ITALTÓL teljesen egyik óráról a másikra ezt én csodának nevezem.majd félév múlva vizkeresztségem kor  jött a második csoda:a dohányzás is egyik percről a másikra letettem. Dicsőség Istennek.De az önpusztitó életemhez vissza térve és folytatva az ördög olyan mélyen dolgozott már bennem ,hogy felgyujtottam saját othonom,majd feljelentettem magam és közveszély okozásért két évre itéltek letölteni nem kellett felfüggesztetek.itt a Jó Isten végre elérte szivemet és MEGSZABADITOTT.Életem azóta 180-fokos változást vett.és én bűszke vagyok arra,hogy ez nekem imár -2015.07.19.én 12.-éve sikerültt.!!!

 

 HA EGY EMBER IS TANUL BELŐLE MÁR MEGÉRTE MEGIRNI !!!.A Bibliába a 7-es a tökéletesség száma.

Most leirom  a hétéves változást:2003.07.19.--2010.07.19.-2012.06.
Először is avval kezdeném:Hogy az azonnali két szabadulás amit éncsodának tartok,mások szemébe akkor igen nevetségesnek tünt.Röviden: Megtéréskor azonnal,az ital majd 6 hónap múlva vizkeresztségkor a dohányzás szintén egyik óráról amásikra megszünt.
Azóta sem jőtt vissza(még kisértés szerüen sem),sőt elvonási tüneteim sem voltak.
a fogadtatás ahogy már irtam,kinevedtek szószerint.tudni kell én vendéglátós voltam hosszú
ideig.Amikor bementem bármilyen ismerős helyre ,munkahelyre is rögtön mindenki fizetni akart egy italt ,sőt álcázni akarták kávéba stb.De a jó Isten sokkal erősebb voltt bennem
mint bárki vagy bármi.Rettenetes rossz környezetbe laktam.Az áldások folytatólagosan nekem valami oknál fogva(a miértjét még most sem tudom) az ősz, konkrétan az óktóbernek
nagy jelentősége van az életembe.2003-tól-2006-ig.elmaradtak észrevétlenül a trágár szavak,
bulizások,egyre jobb lett az egézségem elkerültt a betegség,egyre jobbkedvem lett.Vidámságomra munkahelyemen és bárhol észre vették a változást .Abba a bizonyos önpusztitó életmódban ,sok mindet láttak felnőtgyermekeim.Akik ezt a változást amit előszőr ők is
kételkedve fogadták,most annál inkább bűszkék rám legalábis bizok benne,Hálás vagyokIstennek hogy megbocsájtottak gyermekeim.Vissza térve az októberre.2006.okt.10.-én kaptam egy felujitott lakást,kikerültem roszkörnyezetemből,2008.okt.11.-én ültem repülőre elöször meghivott fiam Orlandóba mindent ő álltt .Öröm voltt látni hogy örültt, hogy megálltam azon a bizonyos lejtőn.Sőt a második felesége szintén Okt 10.-re várta. a szülést,amire már előre meg is hivtak hosszabb időre.A harmadik unokám;2010.10.14.született Orlandóban ő az én hosszú csodám,aki a familiába 96- év után született meg, az ''ELSŐ LÁNY''.ként.Édesanyja Brazil  portugál anyanyelvű.Szintén a csodák hónapja amikor okt végén kimentem és 5és félhónapig napi tiz órában velem voltt.Nevelgettem Sophiát még szüleik dolgoztak.Nagyon hálás vagyok Istennek ezért,hogy megadta amire annyira vártam.Igaz fiam által egy másik generációval kaptam meg az áldást.Ha az Úr tervébe szerepel,hogy még látjuk egymást ,akkor az úgy is lessz ,ha nem akkor pedig annak is ugy kell lennie ! Dicsőség Istennek !
Amióta  van számitógépem ez csökkenti egyedül létem.Nem vagyok magányos
mert az ÚR VELEM  KICSODA  ELLENEM ez ninden idők lefontosabb igazsága.
Végezetűl de nem utolsó sorba választ az Úrtól arra várok hogy miért szórt minket a vilába igy szét.     Egy fiam Orlandó az ő első gyerekeVenezuela,első menyem Mexikói,mostani
Brazil ! Másik fiam Spanyolországba él az ő fia Budapesten én Pécsen.Talán van rá valami magyarázat.És amiért még imátkozom, hogy eljuthassak Iztraelbe. -.Amelyik Igével érintődtem meg az most is érvényes életemben.
Az pedig a Zsoltárok:119/ 92 Időközbem Tamás fiam is az USA-ba majd Spanyolországba ment ahol le is telepedett egyenlőre.Majd anyukám egyre betegebb lett ami hirtelen jött és hamar ki is fogott rajta,-2-3 hónap- 2006.Közbe kiderültt,hogy sem apám sem anyám örökségéből nem részesültem,mindketőjüknél hivatalos pert kellett volna inditanom,de én nem tettem…mert én szégyeltem,hogy mint első szülött gyerek kimaradtam mindenből.Apámnál az indok nem éltem velük.Anyámnál pedig letagadtak mint testvért-én édesapám nevén voltam-.Sőt egyik házasságomból sem maradt meg semmi.Gyermekeim apjánál minden ott maradt.A második  házasságomba semmi közös nem volt,rövid ideig tartott-igéretből-mentem hozzá,amin a papir sem változtatott.És végezetül helyre állitásom allatt,elmaradt  a csunya beszéd,rossz társaság,az ivás,az ellenségeskedés,a dohányzás stb.Igyekszem Isten jó kedves és tökéletes akaratába helyezni magam.De se Isten sem én nem mondtuk,hogy ez könnyű és sima út lessz.

 

         DE…    -Ő MINDIG VELEM VAN !

 

 -Ha szívemre rátör a hatalmas fájdalom,
S úgy érzem, ennyi volt! Vége! Feladom!
Akkor is van valaki, ki kitárja karját,
S várja hogy kiönts lelked gondját, baját.
Ő a te urad, hatalmas Istened,
Ő az, ki ad ételt, italt, békét, s szeretetet.
Ha szívedet neki adod, s szolgálod őt híven,
Ő nem feledkezik meg rólad, megóv bajtól téged.
Szeretett téged, már születésed előtt,
Ha bánatos voltál, adott nyugalmat, s erőt.
De nézz a szívedbe jól, s gondolkozz el szépen,
Isten a sok jóért mit is kért cserébe?

 

 MAGAMAT JELLEMEZVE;A  GYÓGYITÓ  SZAVAK !

 

Gyógyító szavak,melyek el nem hangzanak.
csak reszkető kézzel ideírodnak...
Ha fáj a lelkem és bánt valami
nektek szoktam szívből vallani...
Ha megalázva érzem magam.
előveszem író tollam.
Mert elmondani,oh kinek mondjam el,
fojtogató kérdéseimre csak az írás felel.
Az én szívem vigaszt csak az írásban lel.
a sok gyötrődést így feledve el.
Rímek,betűk,szavak,szótagok.
rajtatok keresztül mindent elsírhatok.
Mikor a hangos szó nem lel meghallgatást.
hozzátok jövők elsírni a csalódást.
Továbbra is némák a leírott szavak.
de papírra vetésükkel meggyógyítanak!!!

 

 Mert összegezve; mindig szivemben lesznek;szüleim,gyermekeim,tesvéreim,családom és a familiából mindenki,de az életembe nem !Sokan nem tudják milyen lehet,minden reggel egyedül felébredni,ugy,hogy senki nem mosolyog rád,vagy köszön,esetleg leszid,vagy egy szóváltás is elhangzana.Isten a lelkivezetőm aki mindig velem van,de a fizikális cselekedeteimet  egyedül viszem.És sokszor elgondolkodtam,hogy én, biztos a saját szerepemet játszom?Amikor pedig várom a gyermekeimtől a szép szavakat,de én is tudom,hogy  a szép szavak nem mindig igazak,és az igaz szavak pedig nem mindig tünnek szépnek!Ezért sem lehet csak fehérnek,és csak feketének mondani az életet.Problémáim mindig voltak ,vannak és lesznek ,melyek jönnek mennek,de  ebből az életben  szerzett és megtanult tapasztalatok végig velem vannak.Dolgoztam itt is, ott is,volt szép és jó is,de rossz döntéseimből adódóan akadtak prolémák,kritikus helyzetek is.Mindezekkel meg kellett birkóznom,néha sikerültt,néha nem.Bár azt is tudom munkám nem fog rólam gondoskodni,ha beteg leszek,de gyerekeim és barátaim –talán-.Igaz barátom nincs,de talán nem is bánom.Csakhogy gyerekeimre sem eröltethetem  magam,nekik is meg van a maga felálitott életük.És nagyon szomorú,de ők is tudják,hogy tőlem anyagi támogatásra nem számithatnak.Örülök ,hogy igy is össze tudom hozni minden szükségletemet,de ez nem menne gyerekeim alkalmi támogatása nélkül, és hálás is vagyok nekik érte.Ha a világ másik végén is vannak igyekszem velük a kapcsolatot tartani a virtuáli világ segitségével,mégha néha számukra soknak is tűnök.Bizonyos fokig megis értem őket,mert volt időszak mikor kimondottan ‘’rossz’’ anya voltam,és ebből a legtöbbet Tamás fiam  kapott,és észlelt sajnos .Róbert fiam hamar fiatalon 19-évesen túl tett a családon,és hétévig majdnem mintha nem is létezett volna.Sőt tudom,érzem ha szóba sosem kerültt,hogy ők bizonyos fokig szégyelnek a környezetem és a kisemmizett életem végett.amikor haza jönnek, még egyetlen egyszer semvoltak nálam egy teljes napot sem.Mert más rokonsághoz vagy barátokhoz mennek.Én nem igénytelenek érzem magam, hanem a legegyszerübb életvitelt tudok magamnak biztositani mert kis nyugdijas vagyok,(54.eft) és napról-napra élek.De én  nem csinálok nagyobb problémát belőle,mint ami adott, ha akármint tennék is,ez gyerekeimnek nem elfogadható.Ebbe a rohamosan felődő világba,már háttérbe szorul a személyes kapcsolattartás,egymás szemébe nézés,egy ölelés,maga az olvasás és sorolhatnám.A számitógép, az okos mobilok,fényképezők, tecnikailag szuper módón haladnak elöre.Ami nagyon jó is, hogy olyan gyorsan jutunk az információkhoz,hogy már néha godolkodni sem kell.Gombnyomásra,egyik orszából átugrasz a másikba,feladod a hivatalos leveleidet,csekkjeidet átutalod mindezt ülve beszéd nélkül elvégezheted és még rengeteg ilyesmi,de ami mégis baj igy sincs az embereknek több ideje.Sőt egy pár év múlva talán iskola sem lessz ;-a gyerekeknek a veb kamera elött fog az osztályfönök bemutatkozni,és kéri őket ,holnap reggel ugyanit találkozunk és……-elképzelhetőnek tartom,hogy a most 21 hónapos unokám gyerekei szembesülhetnek ilyen eseménnyel.-.Mint én annak idején mikor ‘’Gagarin’’ vissza jött a világürből és Pécsen járt én el

Oldal: 75-ÉV TÖRTÉNETE I.
ERIKA; SAJÁT-IRÁSAIM - © 2008 - 2024 - sajat-irasaim.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat